Az előző posztban ott hagytam abba, hogy megérkeztem Rotterdamba, ami az antwerpeni késés miatt ugyebár most kimaradt, majd egyszer pótolni kell tehát modern épületeit és sok bevándorlóját. :-) Így egy gyors átszállás után a vasárnap reggel még álmát alvó Goudában találtam magam. Godua nem is annyira félreeső kisváros, mivel nem csak Rotterdammal de Hágával is vasútvonal köti össze. Az utcákon alig jártak emberek, sőt, míg az állomástól a főtérre értem csak egy kutyát sétáltató helyi úriemberrel találkoztam. Hiába, a vasárnap ott tényleg pihenőnap.
Maga a város nekem tetszett, bár aki hangulatos-sikátoros dolgokra vágyik, annak nem Hollandiába kell mennie, annak irány a mediterrán térség. Rendezettség, sok virág, kedves kis terek, néhány csatorna. Ez volt Gouda, ahol sajnos a fő tér közelében lévő sajtbolt - ahol nem futószalagon, hanem kézműves jelleggel, nyers tejből készül a híres sajt - is zárva volt. Azért egy elég nagyot sétáltam, s továbbmentem egy újabb átszállással delftbe. No itt már turistásabb volt a hangulat, elég sokan járkáltak az utcán, az idő pedig tényleg fenséges volt: hétágra sütött a nap.
Delftben sajnos nem volt idő megnézni a város legnagyobb születtének, a festő Vermeernek a házát, így itt is maradt a nagy és kellemes séta, egy "lunch menu"-ben felszolgált uncsi club sandwich. Tekintve, hogy a hollandok délben nem nagyon esznek meleget, mivel a vacsora a főétkezés, az ebédet így oldják meg, nem lehet "gasztrotobzódni". Jó, volt pár főtt étel, de az meg drága volt. A fő tér itt a legfőbb látnivaló, a szép városházával és - nekem - a nyitva lévő sajtbolttal, ahol aztán tényleg MINDENT megkóstoltam, gátlástalanul.
Ezután pedig napom fénypontja következett: Hága, azaz Den Haag, a tengerparti főváros. Itt van a király, a parlament és a kormány székhelye is. A parlament épülete egy hosszú, alacsony régi épületben van, és nekem nagyon tetszett. Az idő jó volt. Itt volt idegenvezetőm is, egy nagyon jó barátom, aki január óta él kinn. Így alaposan bejártuk a várost, aminek több negyede is van, egyikben magasházakban irodák, a másikban gazdagok villái, a harmadikban hagyományosabb holland házak, stb. S persze Amszterdam mellett ez volt a legnyüzsgőbb hely, ahol megfordultam, hemzsegett az emberektől. A tengerpart, ami talán a leginkább tetszett a városban egy szobrász mesefiguráival teleszórva (különböző méretek, azonos cukisági fok), nem volt zsúfolt, kényelmesen tudtam sétálni, bár ahideg vízbe csak egy másodpercnyi időre mentem bele. Azért láttam önfeledten fürdőző holland gyerekeket az egyébként nem cirógató, hanem elég rendesen, bár nem zavaróan fújó szélben - amitől persze a hideg is kirázott. Hágából 7 óra körül indultam el, s egy bő óra múlva már Amszterdamban találtam magam. Harmadszor voltam a városban, s harmadszor tetszett. Két éjnyi remek szállás várt rám az Oost negyedben, a Trópusok Múzeumától néhány utcára. Egy nyugalmazott muzeológus barátnőnk él ott férjével egy 5 szintes házban, amiből az első emelet vendégszint: saját konyhával, fürdővel, étkező- és hálórésszel...
