Segesvár és Brassó mindketten festői, Svájcot idéző környezetben fekszenek, de politikai-történelmi okokból sajnos nem hasonlítanak a helvéciai városokra. De innen szép nyerni és most úgy tűnik, Brassó - legalábbis a Belvárosát tekintve - egészen biztosan nyerésre áll. Folyamatosan megújuló házak, utcák, térburkolatok és gombamód szaporodó, egyre színvonalasabb éttermek, kávézók, borbárok, ruhaüzletek - ez fogadja most a Brassóba látogatót. Sajnos nekünk kevés időnk maradt az utolsó napon a belváros és más fontos közép- és újkori emlékek (Fekete-torony, Fehér-torony, Katalin-kapu, Bolgárszegi kapu, bástyák, fellegvár) bebarangolására, pedig utcácskái nagyon hívogatóak voltak. Brassóban kb. 10% a magyarság aránya. Az itt született Áprily Lajosról elnevezett gimnáziuma ugyanakkor fontos magyar oktatási intézmény. Más innen származó magyar, német és román hírességek felsorolásától most eltekintek, de érdemes utánanézni. Ha csak nagyon kevés időnk van, akkor javasolt azt tenni, amit mi: felkeresni a Fekete-templomot (ez a legkeletibb gótikus templom a világon, keleti szőnyegekkel díszítve) és lanovkával felmenni a Cenk-hegyre (innen káprázatos a kilátás a városra és környékére). A képeken ezek láthatók (a templom télen).
Segesvár már keményebb dió. Bár meseszép felsővárosa Rothenburg ob der Tauberrel is állná tán a versenyt, mintha kevesebb forrást tudott volna szerezni akár a jelképének számító óratornyának felújítására. Ettől eltekintve persze a történelmi falak és bástyák között való barangolás, a Diáklépcső 173 fokának megmászása és a teljesen indokolatlanul túlhájpolt, giccses szuvenírekkel promotált Drakula gróf (= Karóbahúzó Vlad román fejedelem) feltételezett szülőháza megéri az időt. Szintén pótolandó hiányossága a Küküllő túlpartján, egy erdővel borított dombtetőn álló szállásunkból felfedezett hiányosság: a Vár éjszakai kivilágítása. Remélem, ha Brassónak sikerült, Segesvárnak is fog. Természetesen neki is jár egy kép, köszönet érte a magicway.com.br-nek.
Mindenről, ami kimaradt, pl. hogy mit ettünk és ittunk, az utolsó, VI. részben fogok írni.
