Portugália negyedszer, mert ugye először volt Lisszabon, aztán Északnyugat-Portugália (Portótól északra majdnem minden, ami fontos), aztán Madeira (a főváros és a sziget kb. egynegyede egy kirándulás keretében), s most - miután kétszer is meghiúsult! - újra Lisszabon és közvetlen környéke.
De kezdjük a Beneluxos résszel: két éve július elején jártam a három nagyobb flamand városban: Brugge, Gent és Antwerpen, s Hollandiában is eltöltöttem két éjszakát. Most pedig Vallóniában, ahol 3 város érdemel említést, Namur, Dinant és Mons. Utóbbi kimaradt végül, de a lényeg, hogy egy namuri és dinant-i sétával kezdtem a tartózkodást az első nap, SZOMBATON, s a délután már Luxemburgban talált, ami nagyon kellemes csalódás volt, mivel a város jellegtelenségéről sokszor beszélnek. Szerintem nem olyan borzalmas, a belváros elhelyezkedése kifejezetten jó. Magamtól valóban nem laknék ott, de ha a munkám miatt oda "kényszerülnék", azért annyira nem sírnék. :)
Luxemburgban az tetszett, hogy a gazdagsága ellenére a belvárosa kifejezetten puritán, s ebbe legfőképpen a középületek, pl. a nagyhercegi palota, a Miniszterelnökség és más minisztériumok értendők bele. Ráadásul minden megközelíthető, sehol sincsenek őrök vagy sorompók. És Luxemburg nemzeti sportjába, a térzenébe is belefutottam.
Az éjszakát egy remek hostelben töltöttem Antwerpenben, ahol másnap, VASÁRNAP reggel elmaradt a tervezett rövid belvárosi sétám az egyébként igen csodás hostel adminisztrációs hiányosságai miatt (nem tudtak nagy címletből visszaadni).
Kényelmesen átvonatoztam Európa 2. legnagyobb kikötőjébe, Rotterdamba, ahol 2009-ben Dániában megismert litván cimborám, Donatas fogadott, aki körbevezetett a belvárosban. Ami ugye csak II. világháború után emelt épületekből áll, hiszen a Luftwaffe porig bombázta a várost. Donatasnak, aki még 3 évig a városban tanul a konzervatóriumban, is hiányoznak az ódon épületek. A legjobb dolog a városban az Albert Heijn (egy holland élelmiszer-cézár lánca) Piac volt: egy hatalmas fedett épület alul piaccal s az oldalában lakásokkal, melynek egyes szobái a piactérre néznek. Itt kóstoltam sajtot, kolbászt, olívaolajakat és eceteket is.
Aztán Hágába, az "Escher a palotában" nevű múzeumba igyekeztem. A jelenlegi király szépanyjának kis palotájában rendezték be az optikai csalódásos képek készítőjének e gyűjteményét, ami nem okozott csalódást, nagyon szuper. S nem is fáradtam el, 45 perc elég volt kétszer is alaposan körbejárni.
Hágában babáztam is kicsit, a nem egészen 3 hónapos Sebestyénnel találkoztam, innen pedig már sötétben indultam el Eindhovenbe, ahol ismét egy igen jó hostelbe sikerült szállást foglalnom, s másnap, HÉTFŐN onnan mentem Portugáliába. Itt eredetileg a reptéren akartam aludni, de ez nem volt lehetséges, mivel bezárják.
Portugáliából CSÜTÖRTÖKÖN délelőtt tértem vissza, s a reptérről egyenesen Leuvenbe vonatoztam, ahol 1 órát terveztem eltölteni, de annyira lenyűgözött, hogy 3 óra lett belőle. Különösen a beginaudvar hangulata fogott meg. A beginaapácák a múlt század közepére kihalt rendet alkottak, s Németalföldön számtalan helyen "város a városban"-jelleggel laktak, fallal körülvett területen, apró házikókban. Begijnhofot találunk Amszterdamban, Brugge-ben és Gentben is, ezeket láttam (az antwerpenibe még nem jutottam el), a leuveni pedig gyönyörű, rengeteg képet csináltam. Ma a katolikus egyetem oktatói, diákjai, személyzete lakja.
Ezután mentem volna Monsba, de idő hiányában végül csak Brüsszelbe jutottam el, a 14 éve látott Grand Place-re, ami Európa egyik legszebb tere, ehhez kétség nem fér. 20-szor utaztam 2009 ősze óta, de ehhez foghatóval magam sem találkoztam eddig. A Manneken Pis felé kanyarodva innen már "Brüsszel-Alsó", azaz Charleroi repterére vezetett az utam, ahonnan az esti géppel repültem haza, s másnap már dolgozni jöttem.
